AJ: Hellooo!

DJ1: AJ

AJ: Helloooo!

DJ1: Mi a helyzet?

AJ (kissé fáradt hangon): Semmi, az égvilágon.

DJ1: Ez tényleg AJ, a Backstreet Boysból?

AJ: Egyáltalán nem, ez csak egy ál-AJ.

DJ2: Oh, adnád az igazi AJ-t, kérlek?

AJ: Egy pillanat… *sokkal vidámabb hangon* Igen, hé, hogy vagytok?

DJ1: AJ, te hogy vagy?

AJ: Friss vagyok és üde.

DJ1: Rajtad van a napszemüveged?

AJ: Nem, nem hordom már.

DJ1: Teljesen végeztél vele.

AJ: Teljesen. Amióta tiszta vagyok, teljes mértékben a polcon tartom.

DJ1: Jó neked.

AJ: Hacsak nem tűz nagyon a nap, mert akkor muszáj feltennem.

DJ2: Mert a szemeid már nem vörösek…

AJ: Nem… Vagyis, hát, lehet, hogy most éppen egy kicsit vörösek, mert épp az imént keltem fel.

DJ2: Hol, vagy most?
AJ: Bécsben, Ausztriában.

DJ1: Hú, nagyon-távolsági hívás ez, ma reggel.

AJ: Hú, igen.

DJ1: Ott is próbálod megszerezni a jogsidat?
AJ: Hú, nem.

DJ1: Sikerült már egyébként megszerezned?
AJ: Hú, igen.

DJ 1: Igen?

AJ: Hatszor kellett megpróbálnom, de végül meglett.

DJ2: Hé, milyen a kaja arrafelé?

AJ: …amikor a fiúkkal elhagyjuk az országot és turnéra megyünk, és más országokban vagyunk, az USA-n kívül, akkor… úgy 10-ből 9-szer amerikai kaját rendelek, vagy keresek valami amerikai kaját, nem keresem az adott ország ételeit.

De amikor otthon vagyok, és visszamegyek LA-be, akkor ilyen görög, thai kajákat eszek, mindenféle nemzetközi konyhát kipróbálok, maikor otthon vagyok, nagyjából alig eszek amerikai kaját, amikor otthon vagyok.

DJ1: Mi a baj vele, nem bízol az ottaniak főzési tudásában?

AJ: Hú, hát főleg most, hogy itt van ez a madárinfluenza, igyekszem távol tartani magam a csirkétől és a tojástól.

DJ2: … és a kacsától.

AJ: És a kacsától, bár amúgy sem igazán eszem kacsát. De kóstoltam már galambot, hát, finom volt.

DJ-k (együtt): Áááá

Dj”: Hülyéskedsz, ugye?

AJ: Nem, esküszöm neked, hogy ettem.

DJ2: Hogy készítetted el?

AJ: Valójában nem én készítettem el, hanem valaki más. Nagyon vicces volt, mert először valaki más próbálta ki; amikor Londonban voltam kb 1,5 héttel ezelőtt, és egy barátom megkóstolta, és végig, amíg ette, én csak *turbékoló hangot ad ki*, és ő csak „Hagyd abba!”, én meg csak „Gyerünk!”

*DJ1 bemutatja a műsor producerét, Shorty-t, mint első számú AJ-rajongót; csengő hangja a háttérben*

Shorty: Hogy vagy, AJ?

AJ: Nagyon, nagyon jól vagyok.

Shorty: Kicsit furcsa a hangod. Jól vagy?

AJ: Nem… csak most ébredtem.

Shorty: Oh, egy kicsit másnapos vagy…

AJ: Csak egy kicsit vagyok másnapos, és azt hiszem, a szobaszerviz épp most érkezett meg… Hallottam egy „ding-dong”-ot az ajtó felől. Adnátok nekem 2 másodpercet, hogy gorsan ajtót nyissak? Ne menjetek sehová!

DJ1 (amíg AJ nincs ott): Fogadok, hogy Nick az – és óvszert kér.

DJ1: Király, hogy AJ-vel úgy beszélgetünk, hogy a világ másik végén van. És a hotelszobájában van, és a szobaszerviz ép most csengetett az ajtaján.

AJ: Félmeztelen Backstreet Boy szalad át a szobán. Hú!

Shorty: Épp gratulálni akartam, hogy pont 3 éve vagy tiszta, Úgy tudom, október 23-án ünnepelted az évfordulódat…
AJ: Köszönöm.

Shorty: … és közted és köztem van egy nagyon különleges kötelék, merthogy október 23-án van a születésnapom.
AJ: Tényleg?
Shorty: Össze vagyunk kötve, AJ, nem érzed ezt a vonzóerőt kettőnk között?
AJ: De, már érzem, igazán nagyon… forró!
Shorty: Köszönöm.

AJ: Nagyon, nagyon szívesen.

DJ1: Akkor most játsszunk egy kis szójátékot. Mondd az első dolgot, ami az eszedbe jut… Kész vagy?

AJ: Kész.

DJ1: Tetoválás.

AJ: Én.

DJ1: Csokoládé.

AJ: Allergia.

DJ1: Házasság.

AJ: Alig várom.

DJ1: Tejszínhab.

AJ: Nászút.

DJ1: Előjáték.

AJ: Minden nap, ha tehetném.

Shorty: Ez megoldható, megyek veletek a turnéra. Nem gond.

DJ1: WC-papír.

AJ: Legyen nedves

DJ1: Paris

AJ: Kicsoda?

DJ1: Paris… Hilton.

AJ: Ááááá

*nevetés*

Shorty: Nem vagy nagy rajongója, mi?

AJ: Nem kifejezetten.

DJ1: Mi van mostanában Nickkel?

AJ: Tudod, valójában eléggé el van foglalva a 2. albumának készítésével, a szobájában dolgozott, és velem lógott. Én is egy szólólemezen dolgozok.

DJ1: És akkor még egy turné?

AJ: Hm, nem tom, mi csak úgy olyanok vagyunk, hogy napról napra csináljuk a dolgokat. Azt tudom, hogy ha jövő héten befejezzük a turnét, akkor tartunk egy szünetet.

Azt is tudom, hogy stúdióba vonulok, valószínűleg nem sokkal azután, hogy befejezzük a japán utat, dolgozok majd a szólólemezemen, ami remélhetőleg a jövő év közepére elkészül, és valamikor jövőre ki is jön majd.

DJ1: Köszönjük, hogy velünk voltál a világ másik végéről, és egyáltalán, az őszinteségedet. Nagyon király.

AJ: Nagyon szívesen.     Köszi a fordításért Zsuzsi!